Szociális média és véleménynyilvánítási szabadság

Megvizsgálták továbbá a portálok és a közösségi média könnyelmű döntéshozatalát a tartalomkezelésben, valamint azt, hogy ezek a platformok hogyan befolyásolták a véleménynyilvánítás szabadságának fogalmában bekövetkezett változásokat, rontva a kommunikáció minőségét. A csoport megállapításai rávilágítottak arra, hogy intelligens jogi felelősségi keretekre van szükség az álhírekkel kapcsolatban, és kritikával illették az uniós jog és az Európai Unió Bíróságának a véleménynyilvánítás szabadságát védő ítélkezési gyakorlatának értelmezését. Módszereket javasoltak a kibertérben zajló diszkrimináció és dezinformációs kampányok megelőzésére, és egységes nemzetközi normák létrehozása mellett érveltek az online véleménynyilvánítás szabadságának és pluralizmusának védelme érdekében. Emellett hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a magáncégeket a jogi normáknak megfelelően felelősségre vonják, és egyértelmű eljárásokat biztosítsanak a tartalomcenzúrára és az álhírekért való felelősségre vonásra vonatkozóan. Munkájuk különösen releváns volt a közép-európai kontextusban, hangsúlyozva az európai értékek, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság védelmét a digitális korban. Hangsúlyozták, hogy fontos a véleménynyilvánítás szabadságának hagyományos értelmezésének fenntartása, valamint annak biztosítása, hogy az új jogszabályok hatékonyan lépjenek fel az álhírek és az internetes cenzúra ellen. A csoport kutatásának célja az volt, hogy megszakítsa a portálok és a közösségi média komolytalan tevékenységét, kikényszerítve a nemzeti és nemzetközi jog által elismert jogi normák tiszteletben tartását.