A nemzetközi jog és az uniós jog, mint az állami rendszerbe való beavatkozás eszközei

Az alapvető feladat ebben az esetben a terminológia rendszerezése és a legfontosabb kategóriák tisztázása, mint például: „nemzetközi jog”, „uniós jog”, „alkotmányos szuverenitás”, „rendszerintegráció” vagy „jogrendszerek ütközése”. Ezen az alapon elemzi a kutatócsoport a különböző jogrendek (nemzeti jog – nemzetközi és uniós jog) közötti kapcsolatokat. A kutatás különös figyelmet fordít arra, hogy az uniós és a nemzetközi normák hogyan kerülnek be a lengyel és a magyar alkotmányrendbe, milyen helyet foglalnak el a jogforrások hierarchiájában, és milyen elvek alapján befolyásolhatják a rendszerszintű változásokat. Igyekszik megszabni a külső normák belső alkotmányos rendbe való elfogadható beavatkozásának határait– mind a tartalmi (a normák tartalmára vonatkozó), mind a rendszerszintű (a hatalom szervezésének elveire vonatkozó), mind pedig az eljárási (a jogalkalmazás és a bírói döntéshozatal mechanizmusaira vonatkozó) szempontból. A kutatás célja továbbá, hogy azonosítsa a jogrendszerek ütközéseit, amelyek az utóbbi években egyre gyakrabban fordulnak elő. Az alkotmányos rend és az uniós vagy nemzetközi jog közötti konfliktusok nem kizárólag elméleti jellegűek, hanem közvetlen hatással vannak a bíróságok működésére, a jogalkotásra és a végrehajtó hatalom működésére. Ezért a kutatás során olyan kiválasztott példák elemzésére kerül sor, amelyek a nemzetközi és az uniós jog beavatkozását jelentik a Lengyel Köztársaság és Magyarország rendszerébe. Kiindulási pontként az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának legfontosabb ítéleteit, valamint az Európai Bizottság és más nemzetközi intézmények politikai intézkedéseit azonosítja a kutatócsoport. Különös figyelmet kapnak azon esetek, amikor a nemzeti hatóságok, különösen Lengyelországban 2023 után, ezen külső jogi eszközöket célzottan segédeszközként használják az alkotmány normatív rendjén kívüli intézkedések legitimálására. Emellett a kutató csoport figyelmet szentel azon kísérletekre is, amelyek a nemzetközi ítéletek tartalmának újra-értelmezésére vagy figyelmen kívül hagyására irányulnak, valamint azokra a helyzetekre, amikor az uniós vagy a nemzetközi jogra történő hivatkozás valójában az alkotmányban előirányzott mechanizmusok megkerülését szolgálja. A kutatást egy összehasonlító vizsgálat egészíti ki, amelynek célja a nemzetközi és uniós jog, valamint az alkotmányok közötti kapcsolatot szabályozó különböző rendszerbeli és alkotmányos modellek felvázolása válogatott európai államokban. Az elemzés Németországra, Franciaországra, Olaszországra, Spanyolországra, Csehországra, Romániára, Szlovéniára és Horvátországra terjed ki, vagyis olyan államokra, amelyek különböző alkotmányos hagyományokat, európai integrációs modelleket és rendszerszintű tapasztalatokat mutatnak. Ez az összehasonlítás mélyebb betekintést nyújt az európai uniós joggal kapcsolatos különböző megközelítésekbe, és azonosítja azokat a közös mechanizmusokat, amelyek védelmet nyújtanak a nemzetközi és az uniós jog megkerülésére irányuló kísérletekkel szemben.