Ez a konferencia összehasonlító szemmel vizsgálta a nemzetközi és az európai uniós jogot mint olyan eszközöket, amelyek révén az állami szuverenitás a fennálló jogi és politikai rendszerekben alakult, korlátozódott, és egyes esetekben meg is szűnt.
A globalizáció előrehaladása és a jogi integráció elmélyülése fényében az esemény a nemzeti alkotmányos rendszerek autonómiája és a szupranacionális jogi normák kereteinek hatása között fennálló, egyre növekvő feszültséget vizsgálta. A nemzetközi és az uniós jog hagyományosan a béke, az együttműködés, az emberi jogok és a jogállamiság előmozdítására jött létre. Ugyanakkor túlnyomó befolyásuk kérdéseket vetett fel a külső szereplők hatásával, a demokratikus legitimitással és az alkotmányosan meghatározott önrendelkezés eróziójával kapcsolatban.
A konferencián a jogot a kormányzás és a beavatkozás eszközeként mutatták be – olyan eszközként, amely egyszerre tette lehetővé a koordinációt és a megfelelés ellenőrzését. Ez az ambivalencia a jogi normákat az állami rendszerben zajló, az ellenőrzésről, a legitimitásról és a beleegyezésről szóló szélesebb körű vita középpontjába helyezte.
A cél a jogi integráció strukturális és normatív következményeinek vizsgálata volt azáltal, hogy a szupranacionális jogot a hatalom és a kötelezettség közötti együttműködésként fogalmazták meg. A viták során összehasonlító alkotmányjogi perspektívát alkalmaztak. Különös figyelmet fordítottak a közép- és kelet-európai tapasztalatokra, mivel ezek az alkotmányos és politikai tendenciák új kihívásokat támasztottak a szuverenista megközelítésekkel szemben a nemzeti és szupranacionális jog forradalmi fejleményeiként való értelmezésük során. A Magyarországra, Lengyelországra és Szerbiára összpontosító konkrét esetek azt tükrözték, hogy az alkotmányos rendszerek milyen különböző módon reagáltak a nemzetközi és uniós jogi nyomásra, miként alakult át a szuverenitás, valamint hogy hol vitatták vagy erősítették meg a jogi integráció határait.
A konferencia átfogó célja egy interdiszciplináris fórum létrehozása volt, amelyen megvizsgálták, hogy a nemzetközi és az uniós jogok valójában elsősorban együttműködési keretekként, korlátozó eszközökként vagy beavatkozási eszközökként működtek-e, és hogy mindez mit jelentett az európai államközpontú jogrend és a világ jövője szempontjából.
*A rendezvény zártkörű, kizárólag meghívásos alapon lehet rajta részt venni.
