Ez a konferencia kritikus és összehasonlító szemmel vizsgálja a nemzetközi és az európai uniós jogot, mint olyan eszközöket, amelyek révén az állami szuverenitás a jelenlegi jogi és politikai rendszerekben alakul, korlátozódik, és egyes esetekben meg is szűnik.
A globalizáció előrehaladása és a jogi integráció elmélyülése fényében ez az esemény a nemzeti alkotmányos rendszerek autonómiája és a szupranacionális jogi normák kereteinek hatása között növekvő feszültséget vizsgálja. A nemzetközi és az uniós jog hagyományosan a béke, az együttműködés, az emberi jogok és a jogállamiság előmozdítására jött létre. Ugyanakkor túlnyomó befolyásuk kérdéseket vet fel a külső szereplők hatásával, a demokratikus legitimitással és az alkotmányosan meghatározott önrendelkezés eróziójával kapcsolatban.
A konferencián a jogot a kormányzás és a beavatkozás eszközeként fogják bemutatni – olyan eszközként, amely egyszerre teszi lehetővé a koordinációt és a megfelelés ellenőrzését. Ez az ambivalencia a jogi normákat az állami rendszer belsejében zajló, az ellenőrzésről, a legitimitásról és a beleegyezésről szóló szélesebb körű vita középpontjába helyezi.
A cél a jogi integráció strukturális és normatív következményeinek vizsgálata azáltal, hogy a szupranacionális jogot a hatalom és a kötelezettség közötti együttműködésként fogalmazzák meg. A vitákhoz összehasonlító alkotmányjogi perspektívát alkalmazunk. Különös figyelmet fordítunk a közép- és kelet-európai tapasztalatokra, mivel ezek az alkotmányos és politikai tendenciák új kihívásokat támasztottak a szuverenista megközelítéseknek a nemzeti és szupranacionális jog forradalmi fejleményeiként való megértése előtt. A Magyarországra, Lengyelországra és Szerbiára összpontosító konkrét esetek tükrözik, hogy az alkotmányos rendszerek milyen különböző módon reagálnak a nemzetközi és uniós jogi nyomásra, hogyan alakul át a szuverenitás, valamint hogy hol vitatják vagy erősítik meg a jogi integráció határait.
A konferencia átfogó célja egy interdiszciplináris fórum létrehozása, amelyen megvizsgálhatjuk, hogy a nemzetközi és az uniós jogok valójában elsősorban együttműködési keretekként, korlátozó eszközökként vagy beavatkozási eszközökként működnek-e, és hogy ez mit jelent az európai államközpontú jogrend és a világ jövője szempontjából.
*A rendezvény zártkörű, kizárólag meghívásos alapon lehet rajta részt venni.
