Forrás (2024.08.01.): https://mfi.gov.hu/esemenyek/az-emberi-jogok-ertelmezeserol-a-szlovak-koztarsasag-alkotmanybirosaganak-gyakorlataban/
Előadó: JUDr. Rastislav Kaššák PhD, A Szlovák Alkotmánybíróság bírája
„A konferencia a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet által koordinált Közép-európai Professzori Hálózat 2021 című programsorozat részeként került megrendezésre.
A Közép-európai Professzori Hálózat hét ország (Csehország, Horvátország, Lengyelország, Horvátország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) szakértőinek aktív részvételével szervezi rendezvényeit, amelyek elsődleges célja, hogy felhívja az európai polgárok figyelmét az Európa – különös tekintettel Közép-Európa – jövőjét érintő fontos témákra.
Tekintettel arra, hogy az alkotmány – formájától függetlenül – minden állam jogrendszerének az alapja, a szlovák Páneurópai Egyetem Jogi Kara a Közép-európai Professzori Hálózat részeként a Szlovák Köztársaság alkotmánya lényegi magjának bemutatását választotta a konferencia keretében szervezett ismeretterjesztő rendezvény témájául.
A témaválasztást az is befolyásolta, hogy a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának egyik bírája a Páneurópai Egyetem Jogi Karának oktatói közé tartozik: JUDr. Rastislav Kaššák PhD teljes mértékben támogatta a témaválasztást. Az előadás a COVID-19 világjárvány miatt kizárólag online került megtartásra.
„Az emberi jogok értelmezése a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának gyakorlatában” című előadás a Szlovák Köztársaság alkotmánya lényegi magjának bemutatásáról 2021. március 11-én került megtartásra.
Dr. Kaššák előadása három részből állt. Először az anyagi jogállamiság eredetének és tartalmának fogalmára összpontosított, valamint arra, hogy az alkotmány a benne foglalt eszmék terméke. Az előadó először Európa első írott alkotmányos dokumentumát, az 1789. évi Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának rendelkezéseit tekintette át, mely szerint „egy olyan társadalomnak, amelyben a törvények betartása nem biztosított és a hatalmi ágak szétválasztása nincs meghatározva, egyáltalán nincs alkotmánya”. Dr. Kaššák hangsúlyozta, hogy a Nyilatkozatban a szerzők két fő alapelvet jelöltek meg a demokratikus alkotmány alapjaként: az alapvető jogok és szabadságok védelmét, valamint a hatalmi ágak szétválasztása formájában megvalósuló szervezeti felépítést. Általánosan elismert igazság, hogy ha egy államban megsértik a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, az ebből eredő hatalomkoncentráció gyakran az alapvető jogok és szabadságok megsértéséhez vezet. A Szlovák Köztársaságban a hatalmi ágak szétválasztásának elve az alkotmány lényegi magját képezi, csakúgy, mint az alapvető jogok és szabadságok védelme. Ahogyan arra az előadás rámutatott, az átlagpolgárt általában véve érdekli a jogok tényleges érvényesíthetősége, különösen az alapvető jogok és szabadságok alkotmányos védelmére. Ami Szlovákiát illeti, Dr. Kaššák kiemelte, hogy a Szlovák Köztársaság alkotmányának íratlan lényegi magját képező alkotmányos értékeket az Alkotmánybíróság általában a nemzetközi kötelezettségvállalások tükrében értelmezi, beleértve az emberi jogok védelmének regionális rendszerében vállaltakat is. A szlovák alkotmány 1. cikkének (1) bekezdése (a demokratikus jogállam elve) és 2. cikke szinergikusan és dinamikusan értelmezendő a szlovák jogrend folyamatos fejlődése, a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése és az emberi jogok nemzetközi szintű védelme érdekében.
Másodszor, Dr. Kaššák bemutatta a környezetvédelemhez kapcsolódó alapjogokkal kapcsolatos esetjogot, mely során érdekes értelmezési kérdések tárultak fel. Az előadás ezen részét Dr. Kaššák rendkívül szenvedélyesen adta elő – talán azért, mert előadó bíró volt egy ilyen, nemrégiben eldöntött ügyben. Az ügy panaszosa (a Lesoochranárske zoskupenie VLK, egy civil szervezet) azt állította, hogy a Legfelsőbb Bíróság eljárása sérti a szlovák alkotmányban foglalt alapvető jogokat, Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 6. cikk (1) bekezdésében foglalt jogot, valamint A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosság részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jogról szóló egyezmény (Aarhusi Egyezmény) 9. cikkének (3) bekezdését. A fenti civil szervezet a közérdek képviseletében járt el egy már hatályon kívül helyezett miniszteri rendelet jogszerűségének ügyében. Ezen túl a döntésnek az Alkotmánybíróság e területen korábban hozott, egymásnak ellentmondó határozatait is egységesítenie kellett.
Végezetül Dr. Kaššák áttekintette a szlovák Alkotmánybíróság alapvető jogokkal és szabadságjogokkal kapcsolatos közelmúltbeli érdekes döntéseit, amelyek a méltóságra mint a szlovák alkotmányos rendben védendő értékre vonatkozó alkotmányos rendelkezésekhez kapcsolódtak.”
Az előadásról készült videó:
