A Miskolci Egyetem Közép-európai Akadémia (ME KEA) is részt vett a 2026. szeptember 16-án, az Észak-Macedóniában, Szkopjéban, a Hotel Panoramikában megrendezett „When AI Betrays Law and Justice – Human Rights, Constitutionalism and Democratic Accountability in the Algorithmic Age” című nemzetközi tudományos konferencián.
A rendezvényt a szkopjei Szent Cirill és Metód Egyetem „Iustinianus Primus” Jogi Kara szervezte az „Alignment of the Macedonian Legal System with the European Union Artificial Intelligence Legislation” című kutatási projekt keretében, amelyet az Észak-macedón Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériuma támogat.
A konferencia kutatókat, jogászokat, szakpolitikai döntéshozókat és szakértőket hozott össze annak megvitatására, hogy a mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű alkalmazása a közszférában miként hat az emberi jogokra, a demokratikus elszámoltathatóságra, az alkotmányosságra és a jogállamiságra.
A Miskolci Egyetem Közép-európai Akadémiát Varga Judit senior mentor képviselte, aki „The Quiet Handover – Algorithmic Decision-making and the Retreat of Constitutional Government” címmel tartott előadást.
Előadásának központi gondolata szerint a mesterséges intelligencia közigazgatásban való egyre szélesebb körű alkalmazása nem pusztán technológiai vagy szabályozási kérdés, hanem alkotmányjogi jelentőséggel is bír. Ahogy az algoritmusok egyre nagyobb szerepet kapnak az egyéni jogokat érintő döntések előkészítésében, rangsorolásában vagy részleges automatizálásában, a közintézményeknek biztosítaniuk kell, hogy a felelősség, az elszámoltathatóság és az érdemi emberi mérlegelés továbbra is a közhatalmi döntéshozatal középpontjában maradjon.
Az előadás három, egymással szorosan összefüggő kockázatra hívta fel a figyelmet: a döntéshozatal közhatalmi jellegének gyengülésére, az intézményi szakértelem fokozatos leépülésére, amennyiben a döntéshozók egyre inkább algoritmikus ajánlásokra hagyatkoznak, valamint a magánszereplők által fejlesztett technológiáktól és külső szakértelemtől való növekvő függőségre.
E kihívások kezelésére Varga Judit öt olyan kérdést fogalmazott meg, amelyet minden esetben érdemes feltenni, mielőtt egy algoritmus szerepet kap a közhatalom gyakorlásában: valóban közhatalmi döntés marad-e az adott döntés; van-e olyan felelős tisztviselő, aki azt meg tudja indokolni és vállalni tudja érte a felelősséget; történt-e alkotmányos jelentőségű mérlegelési jogkör átruházása megfelelő jogalap nélkül; az érintett személy érdemben vitathatja-e a döntést; valamint képes marad-e az emberi döntéshozó arra, hogy az algoritmus nélkül is meghozza ugyanazt a döntést.
Az előadás egy alapvető jogállamisági dilemmával zárult: miközben a közhatalmi döntések hatékonyabbá és kiszámíthatóbbá válhatnak, egyúttal kevésbé emberivé is válhatnak. A feladat ezért nem csupán a mesterséges intelligencia ellenőrzése, hanem az emberi mérlegelés és ítélőképesség megőrzése is.
Sikeres ME KEA-csapatmunka
Az előadás elkészítését három ME KEA-s fiatal kutató értékes kutatómunkája segítette: a montenegrói Jovan Jablan, a romániai Szabó Erzsébet-Zsófia és a horvátországi Doris Skaramuca.
Közreműködésük jól tükrözi az Akadémia azon törekvését, hogy a fiatal jogtudósokat aktívan bevonja a legaktuálisabb nemzetközi kutatásokba, és a közép-európai kutatók új generációját összekapcsolja az európai jogtudomány meghatározó szakmai párbeszédeivel.
Fotó: CEA UM Press
