A kutatási célról bővebben
Az európai együttműködés eredményeként, a klasszikus szuverenitáselméletekkel ellentétben, az állam most megosztja a hatalmát az Európai Unióval. Miközben az állam és a jog fogalmának fejlődése következtében a közhatalom gyakorlásának forrása, formája és intézményi szervezete egyre inkább jogkérdéssé vált, a magatartási szabályok általános megfogalmazását, az egyes jogalanyokkal szembeni érvényesítését és a magatartási szabályok betartásával kapcsolatos jogviták tényleges rendezésének lehetőségét is egyre inkább az Európai Unió intézményeinek jogi aktusai és az Európai Unió Bíróságának döntései befolyásolják.
A kutatás célja, hogy megértsük, milyen következményekkel jár az uniós jog fejlődése és a tagállamok (alkotmányos) joghatósági válaszai, vannak-e hasonló minták, közös megközelítés az uniós jog elsőbbségét, az Európai Unió hatáskörét és a tagállamok alkotmányos identitását, alkotmányos értékeit illetően. A kutatás révén jobban megérthetjük az Európai Unió intézményeinek és jogának irányait és tendenciáit, valamint a tagállamok nemzeti szuverenitását, identitását és alkotmányos fejlődését.
A kutatás összehasonlító megközelítést követ, módszertana pedig kérdőívre épül. A munkacsoport tagjai ezen kérdőívek eredményei alapján állítják össze a nemzeti jelentéseket, így a nemzeti jelentések szerkezete és tartalma hasonló lesz egymáshoz, ami megkönnyíti az általános következtetések levonását is.
A nemzeti jelentések szolgálnak a kutatás következtetéseit alkotó összehasonlító elemzések alapjául. Az összehasonlító jelentéseket a munkacsoport tagjai is összeállítják: minden tag megvizsgálja az egy-egy kérdésre adott válaszokat. Az ősz folyamán a tagok szemináriumot tartanak, hogy megvitassák a kutatás előrehaladását, az időközben felmerült kérdéseket, a nemzeti jelentések lehetséges következtetéseit és elkészítsék az összehasonlító elemzéseket. A kutatást 2023 tavaszán egy zárókonferencia zárja, amely az összehasonlító elemzésekre és a nemzeti tapasztalatokra összpontosít. A közzétett tudományos kötet nyílt hozzáférésű lesz, hogy a kutatás minél szélesebb körben hozzáférhető legyen.