EN

Vallási szimbólumok a közszférában

Paweł Sobczyk | Elemzés egyes közép-kelet európai országokon
Vissza

Rövid bevezető gondolatok

A vallási szimbólumok közszférában való jelenlétéről szóló vitát gyakran érzelmi intenzitás jellemzi, ami tükrözi a társadalom hozzáállását azokhoz az alapértékekhez, amelyekre az európai kultúra és civilizáció épül, és egyben tanúskodik számos európai nemzet keresztény identitásáról. Ez a vita különösen az utóbbi években egyre nagyobb lendületet vett, és kétségtelenül megfelelő strukturálást igényel, amelyben a jogi érvek hasznosnak bizonyulhatnak. 

A közép-európai államok történelmi, társadalmi és vallási tapasztalatai, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság védelmének nemzetközi és nemzetek feletti garanciái befolyásolták az egyes jogrendszerek sajátos megoldásait. A vallási szimbólumok közszférában való használata a magán- és közintézmények részéről általában nem ellenzett, jelentőségük gyakran túlmutat a vallási dimenzión (Horvátország, Csehország, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Magyarország). 

Ezért a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet által létrehozott kutatócsoport az összehasonlító jogi kutatások viszonylag széles perspektíváját fogadta el, amely a következő elemekből áll: (1) bevezetés: kutatási kör, módszertan, alapfogalmak; (2) a vallási jelképek közterületi jelenlétének történelmi, társadalmi, kulturális és politikai kontextusa: az állam 1989 utáni politikai átalakulása és annak hatása a lelkiismereti és vallási szabadság védelmére; (3) axiológiai és alkotmányos alapok: a vallási jelképek közterületi jelenlétével kapcsolatos értékek és elvek; (4) az állam és az egyház közötti kapcsolat modellje: általános elvek, az állam és a vallási egyesületek közötti együttműködés gyakorlata; (5) a lelkiismereti és vallásszabadság alkotmányos garanciái: alapjai, alanyai, tárgyai, korlátai, védelmi eszközei; (6) az egyéb, egyetemesen kötelező jogforrások szerinti garanciák: a vallási meggyőződés vallási szimbólumok útján történő kinyilvánításának lehetőségének szubjektív és objektív terjedelme; (7) a vallási szimbólumok útján történő vallási megnyilvánulás korlátai: közhivatalok, iskolák és egyetemek, kórházak, munkahelyek, üzleti tevékenységek, internet, közösségi hálózatok; (8) a jogvédelem rendszere: bírói gyakorlat, esettanulmányok; (9) következtetések: következtetések de lege ferenda. 

Tovább olvasom

A jelenlegi kutatás figyelembe veszi a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatát is. Az egyes fejezetek elfogadott szerkezetén keresztül igyekszünk összehasonlító következtetéseket megfogalmazni, amelyeket az összefoglalóban ismertetünk. A kutatás fő célja, hogy bemutassa a vallási szimbólumok közterületen való jelenlétének normatív aspektusát a kiválasztott európai országokban, és felvázolja ezt a kérdést az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatán belül, hogy jelezze a vonatkozó európai perspektívát. 

Ez a monográfia olyan vallásjogi szakemberek által készített tanulmányokból áll, akiket felkértek, hogy legyenek a kiadvány társszerzői: Dr. hab. Csink Lóránt, PPKE (Magyarország) - vallási szimbólumok a közszférában a magyar jogrendben; Prof. Dalibor Đukić, adjunktus, PhD (Szerbia) - vallási szimbólumok a közszférában a szerbiai jogrendben; Dr. Prof. lic. Damián Němec (Cseh Köztársaság) - vallási szimbólumok a közszférában a Cseh Köztársaság jogrendjében; Prof. JUDr. Mgr. Vojtech Vladár, PhD. (Szlovákia) - vallási szimbólumok a közszférában a szlovákiai jogrendben; Izv. Prof. Dr. Sc. Frane Staničić (Horvátország) - vallási szimbólumok a közszférában Szlovénia jogrendjében; Izv. Prof. Dr. Sc. Vanja-Ivan Savić (Horvátország) - vallási szimbólumok a közszférában a horvát jogrendben; Prof. UO Dr Hab. Paweł Sobczyk (Lengyelország) - vallási szimbólumok a közszférában a lengyel jogrendben; Dr. Michał Poniatowski (Lengyelország) - vallási szimbólumok a közszférában az EJEB joggyakorlatában. 

Az elemzés nem csak az első nemzetközi összehasonlító tanulmányt tette lehetővé a vallási szimbólumok közszférában való jelenlétének jogi aspektusait érintő kérdésekről hét közép-európai országban, hanem rendkívül fontos következtetések és de lege ferenda posztulátumok levonását is lehetővé tette. 

A kiadvány szerkesztői és szerzői őszinte köszönetüket fejezik ki Prof. Dr. Szilágyi János Edének, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet vezetőjének és munkatársainak, hogy meghívást kaptak a nemzetközi kutatásban való részvételre; a jelen kiadvány ennek eredménye.

Kövessen minket ezeken a felületeken is:
Név: Közép-európai Akadémia

Rövid név: KEA

Adószám: 19359711-1-43

Közösségi adószám: HU19359711

Nyilvántartási száma: Oktatási Hivatal FNYF/419-4/2023

Székhely: 1122 Budapest, Városmajor utca 12-14.
CEA Copyright © 2022
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram