EN

Kelet-közép-európai jogtörténeti előadások

Sáry Pál | Elemzés egyes közép-kelet európai országokon
Vissza

Rövid bevezető gondolatok

A kelet-közép-európai régió a nemzeti és etnikai kisebbségek jogi védelme viszonylag hosszú múltra tekint vissza. A történelem összefügg az egész régió bonyolult etnikai és társadalmi szerkezetével, tekintettel arra, hogy Kelet-Közép-Európában az elmúlt két évszázadban jellemző volt a nemzet- és államépítés. Nagy-Britanniától, Franciaországtól és a cári Oroszországtól eltérően itt a nemzeti identitás kulturális-nyelvi formája (a nyelvi-kulturális nemzet fogalma) volt a domináns. A régióban a nemzeti mozgalmak többsége a nyelvi és kulturális szempontokra épült. Ez a tény természetesen kihatott a régió kisebbségpolitikájának konkrét formáira is. Az anyanyelv használata a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, az anyanyelvi oktatás, valamint a kulturális önkifejezés és az önkormányzatiság joga voltak e politika fő és legérzékenyebb pontjai. A személyes vagy területi autonómia elve sem volt ismeretlen a régióban (minden vizsgált időszakban, beleértve a szovjet korszakot is). 

A kisebbségek helyzetének nagyon fontos sajátossága Kelet-Közép-Európában a nagyhatalmak nemzetközi politikájától és helyzetétől való függés. Ez a tény olykor mérsékelte a kisebbségi helyzetet a régióban. Például a berlini kongresszus (1878) határozatai javítottak a balkáni országok vallási kisebbségeinek helyzetén. Az első világháborút követően a győztes nagyhatalmak nyomására létrejött egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer, amely mérsékelte az új nemzetállamok kisebbségeik felé irányuló nyomásgyakorlást. A második világháború után a Szovjetunió nyomása hozzájárult Csehszlovákiában a romániai magyar kisebbség jogi helyzetének stabilizálásához és a kisebbségek helyzetének megszilárdításához. Naturally, the socialist and communist parties’ more 288 Iván HALÁSZ internationalistic and ethnically tolerant ideology also helped minorities after the strong post-war nationalistic repressions.Továbbá a nyugati demokratikus államok és az EU nyomása is segítette a kisebbségeket a kommunista rendszerek 1989/1990-es összeomlása után, ami sajnos szintén a radikális nacionalizmus reneszánszát okozta a posztkommunista térségben. 

Tovább olvasom

A hasonló körülmények, feltételek és nemzetközi kihívások ellenére a kisebbségek jogi védelmének belső fejlődése eltérő dinamikát mutatott. Ezek a különbségek elsősorban az egyes államok és társadalmaik belső fejlődésétől függtek. Például a háború utáni nacionalista elnyomás Csehszlovákiában és Jugoszláviában volt a legradikálisabb, de néhány évvel később már javulás következett be egy viszonylag nagyvonalú kisebbségpolitika formában. Romániában a háború utáni helyzet mérsékeltebb és toleránsabb volt, és az állam csak az 1970-es években vezetett be radikális kisebbségellenes politikát, amikor Románia volt az az állam, amely (viszonylag) a leginkább függetlenedett Moszkva nyomásától. A nemzetállamok nagyobb függetlensége a nemzetközi kapcsolatokban (erős nemzetközi jogi garanciák nélkül) nem mindig volt jó hír a kelet-közép-európai régió nemzeti és etnikai kisebbségei számára.

Kövessen minket ezeken a felületeken is:
Név: Közép-európai Akadémia

Rövid név: KEA

Adószám: 19359711-1-43

Közösségi adószám: HU19359711

Nyilvántartási száma: Oktatási Hivatal FNYF/419-4/2023

Székhely: 1122 Budapest, Városmajor utca 12-14.
CEA Copyright © 2022
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram