Az elemzés szempontjából az alapvető kérdés az, hogy mi is valójában a digitizáció és a digitalizáció, mivel ezek tűnnek a változás mozgatórugójának és alapjának. Ezek adják azt az eredendő ökoszisztémát (zónát), amelyben jelentős változások zajlottak és zajlanak. A digitizáció és a digitalizáció által határolt zónát többek között a digitális platformok foglalták el és használták ki, amelyek az álhírek jelenségének egyik legfontosabb tartozékává váltak, amelynek elemzését ebben a tanulmányban célul tűztük ki. 

Első benyomásra, amikor a digitalizálást egymás után elvégzett feladatok sorozatának mechanikus aktiválásaként írjuk le, egyszerűen rámutathatunk, hogy valójában egy olyan folyamatról van szó, amely elválaszthatatlanul kapcsolódik valamilyen anyagi vagy immateriális entitás eredeti formájának egy komplex és új típusú digitális rögzítéssé történő átalakításához, amelyben a rögzítésre kerülő entitás természetes formája numerikus reprezentációvá, azaz számértékek meghatározott és rendszerezett sorozatává alakul át. Például olyan definíciókat fogalmaztak meg, hogy “az interneten közzétett történelmi dokumentumok szkennelései digitális formátumú számok, amelyeket ahhoz, hogy emberi olvasásra alkalmasak legyenek, megfelelő szoftverrel kell rekonstruálni.”2 Ez a digitalizálási folyamat lehető legegyszerűbb illusztrációja, amely valaminek az eredeti formáját digitális formára változtatja. 

Ez a folyamat alapvető definíciója, mivel feltételezi, hogy a digitalizálás “egy dokumentum (könyv, kép, hang) bármely analóg formájának (könyv, kép, hang) bináris formává történő átalakítása, (...) vagy inkább a digitalizálás az analóg anyag beolvasásával és digitális formává történő feldolgozásával egyenértékű.”3 Egy másik területre továbblépve a digitalizálás az egyes analóg információáramok digitális formába történő átalakításának folyamata, vagy az a mód, ahogyan az országok, szervezetek és vállalatok elfogadják vagy növelik az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatát.