EN

A digitális platformok és a közösségi média hatása a véleménynyilvánítás szabadságára és a pluralizmusra

Marcin Wielec | Elemzés egyes közép-kelet európai országokon
Vissza

Rövid bevezető gondolatok

Manapság az embereknek nincs más választásuk, mint a technológiai vívmányok használata. Az öt vagy tíz évvel ezelőttihez képest a jelen egy teljesen más valóság a technológiai lehetőségek, az információterjesztés, a személyes kapcsolatok kialakítása, a hálózatépítés stb. tekintetében. A technológiai újítások gyors ütemű megjelenése azt jelenti, hogy a közösségek mindennapi és szakmai élete könnyebbé, érdekesebbé és mindenekelőtt hatékonyabbá vált - vagy úgy tűnik, hogy kellene válnia. 

Az új technológiák célja, tágan értelmezve, éppen az, hogy lerövidítsenek bizonyos társadalmi és szakmai távolságokat, és megkönnyítsék az eddig nélkülözhetetlen, de rendkívül bonyolult folyamatokat. Joggal feltételezzük, hogy “az új információs technológiák, élükön az internettel, kevesebb mint 20 év alatt, az 1970-es évek közepétől az 1990-es évek közepéig terjedtek el az egész világon”1 , és a mindennapi életben megszokott és használt eszközökké váltak. 

E változások egyik eredménye egy párhuzamos, sőt néha alternatív valóság kialakulása. Ez a digitizáció és a digitalizáció megjelenésével, gyors növekedésével és elterjedésével függ össze, amelyek rendkívüli lendülettel léptek be az élet különböző területeire, és olyan megoldásokat hoztak, amelyek megtervezése és megvalósítása korábban lehetetlennek tűnt. Ezek az új lehetőségek egy másfajta valóság kialakulásához vezettek, amely korábban ismeretlen lehetőségeket kínál a hétköznapi tevékenységek megtervezéséhez és elvégzéséhez. 

Tovább olvasom

Az elemzés szempontjából az alapvető kérdés az, hogy mi is valójában a digitizáció és a digitalizáció, mivel ezek tűnnek a változás mozgatórugójának és alapjának. Ezek adják azt az eredendő ökoszisztémát (zónát), amelyben jelentős változások zajlottak és zajlanak. A digitizáció és a digitalizáció által határolt zónát többek között a digitális platformok foglalták el és használták ki, amelyek az álhírek jelenségének egyik legfontosabb tartozékává váltak, amelynek elemzését ebben a tanulmányban célul tűztük ki. 

Első benyomásra, amikor a digitalizálást egymás után elvégzett feladatok sorozatának mechanikus aktiválásaként írjuk le, egyszerűen rámutathatunk, hogy valójában egy olyan folyamatról van szó, amely elválaszthatatlanul kapcsolódik valamilyen anyagi vagy immateriális entitás eredeti formájának egy komplex és új típusú digitális rögzítéssé történő átalakításához, amelyben a rögzítésre kerülő entitás természetes formája numerikus reprezentációvá, azaz számértékek meghatározott és rendszerezett sorozatává alakul át. Például olyan definíciókat fogalmaztak meg, hogy “az interneten közzétett történelmi dokumentumok szkennelései digitális formátumú számok, amelyeket ahhoz, hogy emberi olvasásra alkalmasak legyenek, megfelelő szoftverrel kell rekonstruálni.”2 Ez a digitalizálási folyamat lehető legegyszerűbb illusztrációja, amely valaminek az eredeti formáját digitális formára változtatja. 

Ez a folyamat alapvető definíciója, mivel feltételezi, hogy a digitalizálás “egy dokumentum (könyv, kép, hang) bármely analóg formájának (könyv, kép, hang) bináris formává történő átalakítása, (...) vagy inkább a digitalizálás az analóg anyag beolvasásával és digitális formává történő feldolgozásával egyenértékű.”3 Egy másik területre továbblépve a digitalizálás az egyes analóg információáramok digitális formába történő átalakításának folyamata, vagy az a mód, ahogyan az országok, szervezetek és vállalatok elfogadják vagy növelik az információs és kommunikációs technológiák (IKT) használatát.

Kövessen minket ezeken a felületeken is:
Név: Közép-európai Akadémia

Rövid név: KEA

Adószám: 19359711-1-43

Közösségi adószám: HU19359711

Nyilvántartási száma: Oktatási Hivatal FNYF/419-4/2023

Székhely: 1122 Budapest, Városmajor utca 12-14.
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram