1 Ezért célszerű és hasznos, ha ezeket a kutatási eredményeket a jogtudomány hasznosítja. Ebben az értelemben igyekszem szélesíteni a jogtudomány gondolkodási bázisát ebben az összetett témában, és “társadalomtudományosítani”, vagy általánosabban “tudományosítani” a jogtudományt, hogy elkerüljük az “egysíkú gondolkodás” vádját.2 Ez egy nehéz terület és egy szokatlan módszertani kísérlet, a szerteágazó összetettsége miatt. Az “etológia például az emberi viselkedést egy adott rendszer működésének tárgyaként elemzi. ... Az emberi társadalmi viselkedés alapját képező szerves rendszer elemzése a legnehezebb és egyben a legmerészebb feladat, mert ez a rendszer messze a legösszetettebb a Földön”.3 A bioökonómia (a természeti törvények és a gazdasági elvek összehangolásában) és a viselkedési közgazdaságtan (az ember anyagi és immateriális, szellemi szükségleteinek összehangolásában) vezető példái azonban azt bizonyítják, hogy nem lehetetlen a feladat megoldása. Az ember természeti és társadalmi lény, aki e két rendszerben, azok alrendszereiben és kölcsönös kölcsönhatásaikban él. Mint ilyen, az emberek házasságot kötnek és családot alapítanak, ami természetes és társadalmi válságokat okoz, beleértve a belső (önkonfliktusok) és külső (a házastárs és a család) fizikai és lelki válságokat is, a jövő nemzedékek megteremtése érdekében.