Source (01.08.2024): https:\/\/mfi.gov.hu\/en\/events\/saving-families-saving-values\/<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
\"An international online doctoral conference with the title \u2018Saving families \u2013 saving values\u2019 was organised on 26 March 2021. The webinar was organised by the Central European Professors\u2019 Network coordinated by the Ferenc M\u00e1dl Institute of Comparative Law (Hungary, Budapest), the University of Miskolc, the Faculty of Law, the Institution of Private Law, the Department of Civil Law, the Private Law Scientific Working Committee of the Hungarian Scientific Academy\u2019s Regional Committee of Miskolc, and the Central-European Comparative Law Association.<\/p>\n\n\n\n
Before the commencement of the webinar, Dr. habil T\u00edmea Barz\u00f3 and Dr. Edit S\u00e1pi welcomed the participants of the webinar on the Google Meet platform. The presentations covered a wide range of topics of family law, with special regard to the examination of the regulatory and dogmatic issues of foreign countries, drawing attention to the practical problems as well as presenting valuable and forward-looking discussions.<\/p>\n\n\n\n
Az els\u0151 el\u0151ad\u00e1st Domagoj Dalbello (Catholic University of Croatia) tartotta, aki az \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s a term\u00e9kenys\u00e9g k\u00e9rd\u00e9seit, \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit vizsg\u00e1lta. Prezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban \u00e1ttekintette az \u00e9rt\u00e9k, mint filoz\u00f3fiai fogalom meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 k\u00eds\u00e9rleteket \u00e9s az \u201e\u00e9rt\u00e9k\u201d t\u00f6rt\u00e9neti fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t, majd sz\u00f3t ejtett n\u00e9h\u00e1ny moderniz\u00e1ci\u00f3val kapcsolatos te\u00f3ri\u00e1r\u00f3l is. Az \u00e9rt\u00e9kek \u00e9s a csal\u00e1d viszony\u00e1t vizsg\u00e1lva az el\u0151ad\u00f3 meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy a t\u00e1rsadalmi norm\u00e1k v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val megv\u00e1ltozott az egy\u00e9nek csal\u00e1dhoz val\u00f3 viszonya is. Az el\u0151ad\u00e1s m\u00e1sodik fel\u00e9ben felvillant\u00e1sra ker\u00fcltek a vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 orsz\u00e1gaiban megfigyelhet\u0151 term\u00e9kenys\u00e9gi r\u00e1ta m\u00e9r\u0151sz\u00e1mai, amelyek k\u00f6z\u00f6tt a nyugat-eur\u00f3pai \u00e1llamok \u00e9rt\u00e9kei aggaszt\u00f3an alacsonyak voltak. Az el\u0151ad\u00f3 \u00e1ll\u00e1spontja szerint, az Eur\u00f3p\u00e1ban jellemz\u0151 alacsony term\u00e9kenys\u00e9gi mutat\u00f3k sz\u00e1mos szociol\u00f3giai, pszichol\u00f3gia, \u00e9s technol\u00f3giai okra vezethet\u0151k vissza, de azok rendk\u00edv\u00fcl komoly \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1llnak a megv\u00e1ltozott t\u00e1rsadalmi \u00e9rt\u00e9kekkel is.<\/p>\n\n\n\n
A m\u00e1sodik prezent\u00e1ci\u00f3t G\u00e1t \u00c1kos Bence, a Nemzeti K\u00f6zszolg\u00e1lati Egyetem PhD hallgat\u00f3ja tartotta, aki azt vizsg\u00e1lta, hogy a hagyom\u00e1nyos magyar csal\u00e1dmodell hogyan \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhet az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 \u00e1ltal megszabott keretrendszerben. 2020. december 22-\u00e9n hat\u00e1lyba l\u00e9pett a hazai Alapt\u00f6rv\u00e9ny kilencedik m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa (az L, Cikk m\u00f3dos\u00edt\u00e1sa), amely annak t\u00e9teles deklar\u00e1l\u00e1s\u00e1val, hogy az anya n\u0151, az apa pedig f\u00e9rfi, \u00e9rintette a csal\u00e1djogi viszonyokat is. Ezen rendelkez\u00e9s a hagyom\u00e1nyos csal\u00e1djogi \u00e9rt\u00e9kek megment\u00e9s\u00e9t c\u00e9lozza, amely szeml\u00e9let ellent\u00e9tesnek l\u00e1tszik az EU \u00e1ltal megfogalmazott k\u00f6zpolitikai c\u00e9lokkal. Ezt j\u00f3l mutatja p\u00e9ld\u00e1ul, hogy 2021. m\u00e1rcius 11-\u00e9n LMBTQ szabad z\u00f3n\u00e1v\u00e1 min\u0151s\u00edtett\u00e9k az EU ter\u00fclet\u00e9t. E t\u00f6rekv\u00e9sekre tekintettel, az el\u0151ad\u00f3 kiemelte a hagyom\u00e1nyos csal\u00e1dfogalom nemzet\u00e1llami szinten t\u00f6rt\u00e9n\u0151 oltalm\u00e1nak a kiemelt fontoss\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Ezt k\u00f6vet\u0151en Lucie Zatloukalov\u00e1 (Masaryk University) \u201eH\u00e1zass\u00e1got mindenkinek?\u201d c\u00edmmel mutatta be gondolat\u00e9breszt\u0151 el\u0151ad\u00e1s\u00e1t. A h\u00e1zass\u00e1gra vonatkoz\u00f3an k\u00e9tf\u00e9le megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st k\u00fcl\u00f6n\u00edtett el az el\u0151ad\u00f3: egyr\u00e9szt azokat a n\u00e9zeteket, amelyek szerint a h\u00e1zass\u00e1g int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9t b\u00e1rmilyen p\u00e1r ig\u00e9nybe veheti nemt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl, m\u00edg a m\u00e1sik n\u00e9z\u0151pont szerint ezen int\u00e9zm\u00e9ny csak a k\u00fcl\u00f6nnem\u0171 p\u00e1rok \u00e1ltal vehet\u0151 ig\u00e9nybe. Erre vonatkoz\u00f3an az eur\u00f3pai \u00e1llamok k\u00f6z\u00f6tt elt\u00e9r\u00e9s mutatkozik, de egyel\u0151re a jogrendszerek t\u00f6bbs\u00e9ge a k\u00fcl\u00f6nnem\u0171 p\u00e1rok h\u00e1zass\u00e1g\u00e1t prefer\u00e1lja. Ett\u0151l elt\u00e9r\u0151en alakul a jogi szab\u00e1lyoz\u00e1s p\u00e9ld\u00e1ul Hollandi\u00e1ban \u00e9s \u00cdrorsz\u00e1gban, ahol t\u00f6rv\u00e9ny teszi lehet\u0151v\u00e9 az azonos nem\u0171 p\u00e1rok h\u00e1zass\u00e1gk\u00f6t\u00e9s\u00e9t. Az el\u0151ad\u00f3 utalt arra is, hogy bizonyos \u00e1llamokban a nyit\u00e1s v\u00e1rhat\u00f3 egy liber\u00e1lisnak tekinthet\u0151 modell fel\u00e9, m\u00edg m\u00e1s orsz\u00e1gok a hagyom\u00e1nyos csal\u00e1dmodell er\u0151teljes t\u00f6rv\u00e9nyi v\u00e9delme mellett szavaznak.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00f6vetkez\u0151 el\u0151ad\u00f3 Katja Drnov\u0161ek volt, aki a Maribori Egyetem PhD hallgat\u00f3jak\u00e9nt vizsg\u00e1lta a sz\u00fcl\u0151i k\u00f6telezetts\u00e9gek \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t a szlov\u00e9n \u00e1llam szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak t\u00fckr\u00e9ben. Az el\u0151ad\u00e1s r\u00e9szletesen \u00e1ttekintette a szlov\u00e9n csal\u00e1djogi szab\u00e1lyoz\u00e1s fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9s a k\u00f6zelm\u00faltban lezajlott \u201ecsal\u00e1djogi reformot\u201d is. Ennek k\u00f6r\u00e9ben r\u00e1t\u00e9rt a sz\u00fcl\u0151i felel\u0151ss\u00e9g \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9gek vizsg\u00e1lat\u00e1ra, amelyek jelent\u0151sen \u00e1talakultak a reform sor\u00e1n, \u00edgy a r\u00e9gi \u00e9s a m\u00f3dosult szab\u00e1lyok \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 elemz\u00e9s\u00e9re is hangs\u00falyt fektetett a prezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban. A szlov\u00e9n szab\u00e1lyoz\u00e1s rendk\u00edv\u00fcl r\u00e9szletes anal\u00edzis\u00e9t ad\u00f3 el\u0151ad\u00e1sban a szerz\u0151 hangs\u00falyozta a gyermekek \u00e9rdek\u00e9nek az els\u0151dlegess\u00e9g\u00e9t, illetve n\u00e9h\u00e1ny joggyakorlati p\u00e9lda is kiemel\u00e9sre ker\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n
Ezt k\u00f6vet\u0151en Mirna Dzeletovic a Novi Sad-i Egyetem PhD hallgat\u00f3ja mutatta be prezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, amely a jogellenes gyermekelvitellel \u00e9s a sz\u00fcl\u0151i akarattal, mint jogalappal kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9seket j\u00e1rta k\u00f6r\u00fcl. A vizsg\u00e1lt t\u00e1rgyk\u00f6r kiemelked\u0151en fontos dokumentum\u00e1t jelenti a Gyermekek Jogellenes K\u00fclf\u00f6ldre Vitel\u00e9nek Polg\u00e1ri Jogi Vonatkoz\u00e1sair\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 1980. \u00e9vi H\u00e1gai Egyezm\u00e9ny, amelynek jelenleg 101 orsz\u00e1g a tagja. Az Egyezm\u00e9ny az adott \u00e1llamb\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 jogellenes kivitelr\u0151l \u00e9s az egyes \u00e1llamokba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 jogellenes bevitel\u00e9r\u0151l is rendelkezik, \u00e9s rendezi a szerz\u0151d\u0151 \u00e1llamok jogait \u00e9s k\u00f6telezetts\u00e9geit. Az el\u0151ad\u00f3 sz\u00ednes statisztik\u00e1k bemutat\u00e1s\u00e1val elemezte a k\u00e9rd\u00e9st \u00e9s felh\u00edvta a figyelmet arra, hogy a kimutat\u00e1sok szerint, a sz\u00fcl\u0151i akaratra (belenyugv\u00e1sra), mint az elvitel jogalapj\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 hivatkoz\u00e1s egyre gyakoribb, \u00edgy annak szab\u00e1lyoz\u00e1sa \u00e1tgondol\u00e1st ig\u00e9nyel.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00f6vetkez\u0151 el\u0151ad\u00e1st Sz\u00e9l \u00c1gnes Napsug\u00e1r, a K\u00e1roli G\u00e1sp\u00e1r Reform\u00e1tus Egyetem PhD hallgat\u00f3ja tartotta, aki a gyermekbar\u00e1t igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s helyzet\u00e9t vizsg\u00e1lta az \u00faj magyar polg\u00e1ri elj\u00e1r\u00e1sjogi szab\u00e1lyoz\u00e1s t\u00fckr\u00e9ben. Az el\u0151ad\u00f3 gyakran felmer\u00fcl\u0151 probl\u00e9mak\u00e9nt jel\u00f6lte meg, hogy a polg\u00e1ri perben r\u00e9sztvev\u0151 gyermekek csak passz\u00edv r\u00e9sztvev\u0151i az elj\u00e1r\u00e1snak, nem pedig val\u00f3di alanyai annak. A probl\u00e9mak\u00f6r \u00e1llamokon \u00e1t\u00edvel\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t j\u00f3l mutatja az is, hogy a 2012-es \u00e9vet az Eur\u00f3pa Tan\u00e1cs a gyermekk\u00f6zpont\u00fa igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s \u00e9vek\u00e9nt hat\u00e1rozta meg. A gyermekbar\u00e1t igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s unik\u00e1lis hazai megfogalmaz\u00e1snak tekinthet\u0151, amelyre vonatkoz\u00f3an az el\u0151ad\u00f3 kiemelte, hogy az \u00faj Pp. szab\u00e1lyai a kor\u00e1bbiakt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en m\u00e1r nagyobb hangs\u00falyt fektetnek az elj\u00e1r\u00e1sban r\u00e9szt vev\u0151 gyermekek jogainak a v\u00e9delm\u00e9re. Kiemel\u00e9sre ker\u00fclt az is, hogy rendk\u00edv\u00fcli jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr, hogy a gyermek t\u00e1j\u00e9koztat\u00e1s\u00e1ra az \u00e9rtelmi szintj\u00e9hez igazodva, \u00e9rthet\u0151en, a megfelel\u0151 id\u0151pontban ker\u00fclj\u00f6n sor.<\/p>\n\n\n\n
Ezt k\u00f6vet\u0151en a Nemzeti K\u00f6zszolg\u00e1lati Egyetem PhD hallgat\u00f3ja, Tussupova Tomiris mutatta be a nemzetk\u00f6zi \u00f6r\u00f6kbefogad\u00e1s t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9ben sz\u00fcletett prezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. Az el\u0151ad\u00f3 szerint, a t\u00e9ma relevanci\u00e1j\u00e1t az adja, hogy az ut\u00f3bbi id\u0151szakban az \u00e1rvas\u00e1g elleni k\u00fczdelem hat\u00e9kony, nemzet\u00e1llamokon \u00e1t\u00edvel\u0151 lehet\u0151s\u00e9g\u00e9v\u00e9 l\u00e9pett el\u0151 a nemzetk\u00f6zi \u00f6r\u00f6kbefogad\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nye. Erre vonatkoz\u00f3an az el\u0151ad\u00f3 felh\u00edvta a figyelmet a jelenleg Oroszorsz\u00e1gban megjelent statisztik\u00e1kra, \u00e9s arra a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyre, hogy a nemzetk\u00f6zi \u00f6r\u00f6kbefogad\u00e1st t\u00f6bben is b\u00edr\u00e1lj\u00e1k, hiszen az int\u00e9zm\u00e9nnyel kapcsolatban gyakran negat\u00edvumk\u00e9nt ker\u00fcl megfogalmaz\u00e1sra, hogy a gyermekek megszokott kultur\u00e1lis \u00e9s nyelvi k\u00f6zeg\u00e9b\u0151l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kiszak\u00edt\u00e1s sz\u00e1mos k\u00e1ros hat\u00e1ssal j\u00e1rhat sz\u00e1mukra. Az el\u0151ad\u00f3 \u00e1ll\u00e1spontja szerint a nemzetk\u00f6zi \u00f6r\u00f6kbefogad\u00e1s tendenci\u00e1i a n\u00f6v\u0151ben is n\u00f6vekv\u0151 g\u00f6rb\u00e9t fognak mutatni, el\u0151seg\u00edtve ezzel a gyermekek teljes csal\u00e1dban \u00e9l\u00e9shez val\u00f3 jog\u00e1nak az \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nemzet\u00e1llamok k\u00f6z\u00f6tti \u201et\u00e1rsadalmi rokons\u00e1got.\u201d<\/p>\n\n\n\n
Majd Hal\u00e1sz Csenge k\u00f6vetkezett az el\u0151ad\u00f3k sor\u00e1ban, aki a Miskolci Egyetem PhD hallgat\u00f3jak\u00e9nt prezent\u00e1lta a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia \u00e9s a csal\u00e1d v\u00e9delm\u00e9nek az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit. Az el\u0151ad\u00f3 felh\u00edvta a figyelmet, hogy a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia rendk\u00edv\u00fcl er\u0151teljes hat\u00e1ssal van a priv\u00e1tszf\u00e9r\u00e1ra, amely fel\u00f6leli a mag\u00e1n-\u00e9s csal\u00e1di \u00e9let tiszteletben tart\u00e1s\u00e1hoz val\u00f3 jogot. A rendszertani \u00e9s fogalmi alapvet\u00e9s ut\u00e1n, felv\u00e1zol\u00e1sra ker\u00fcltek a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia csal\u00e1di \u00e9let v\u00e9delm\u00e9re gyakorolt pozit\u00edv illetve negat\u00edv hat\u00e1saira is. Az el\u0151ad\u00e1s v\u00e9g\u00e9n, kiemel\u00e9sre ker\u00fcltek az olyan speci\u00e1lis ter\u00fcletek, mint az influencerek \u00e9s a gyermekfot\u00f3k helyzete, amelyek er\u0151teljesen \u00e9rintik az \u201eonline t\u00e9rbe helyez\u0151d\u00f6tt\u201d csal\u00e1di kapcsolatokat \u00e9s hat\u00e9kony jogalkot\u00f3i v\u00e1laszokat k\u00edv\u00e1nnak.<\/p>\n\n\n\n
Az el\u0151ad\u00f3k sor\u00e1n Dominika Mr\u00f3z z\u00e1rta, aki a Vars\u00f3i Lengyel Jogi Int\u00e9zet k\u00e9pviselt\u00e9ben tartotta meg el\u0151ad\u00e1s\u00e1t, a ment\u00e1lis beteg taggal rendelkez\u0151 csal\u00e1dok jogi v\u00e9delm\u00e9nek vizsg\u00e1lata t\u00e1rgy\u00e1ban. A vizsg\u00e1lt t\u00e9mak\u00f6r alapvet\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 jogszab\u00e1lyait jelenti a lengyel csal\u00e1djogi k\u00f3dex, illetve a gondnoks\u00e1got deklar\u00e1l\u00f3 t\u00f6rv\u00e9ny, amelyek egyar\u00e1nt 1984-ben l\u00e9ptek hat\u00e1lyba. A lengyel, illetve az Eur\u00f3pai Uni\u00f3s szab\u00e1lyoz\u00e1sban egyar\u00e1nt megtal\u00e1lhat\u00f3 az a jogi keretrendszer, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi a ment\u00e1lisan s\u00e9r\u00fclt emberek teljes csal\u00e1dban \u00e9l\u00e9shez val\u00f3 jog\u00e1t, illetve az ilyen taggal rendelkez\u0151 csal\u00e1dok v\u00e9delm\u00e9t. A prezent\u00e1ci\u00f3ban az el\u0151ad\u00f3 felv\u00e1zolta a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 doktori disszert\u00e1ci\u00f3ja szerkezet\u00e9t, amely a ment\u00e1lisan beteg gyermekek, feln\u0151ttek \u00e9s id\u0151skor\u00fa szem\u00e9lyekkel kapcsolatos szociol\u00f3gia \u00e9s jogi k\u00e9rd\u00e9sek vizsg\u00e1lat\u00e1ra is kit\u00e9rt.<\/p>\n\n\n\n
\u00d6sszegz\u00e9sk\u00e9ppen meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy a \u201eCsal\u00e1dment\u00e9s \u2013 \u00e9rt\u00e9kment\u00e9s\u201d c\u00edmmel megval\u00f3s\u00edtott Webin\u00e1rium \u00e9gisze alatt olyan el\u0151ad\u00e1sok voltak hallhat\u00f3ak, amelyek a csal\u00e1d, mint \u00e9rt\u00e9k rendk\u00edv\u00fcl sz\u00e9les palett\u00e1j\u00e1t orsz\u00e1gokon \u00e1t\u00edvelve vizsg\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s olyan kih\u00edv\u00e1sokra reflekt\u00e1ltak, amelyek a XXI. sz\u00e1zadi ember mindennapjainak r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltak. A sz\u00ednes el\u0151ad\u00e1sok, hab\u00e1r t\u00e9m\u00e1jukban meglehet\u0151sen elt\u00e9r\u0151ek voltak, kiv\u00e1l\u00f3an illeszkedtek egym\u00e1shoz, egy \u00e9rt\u00e9kes, tudom\u00e1nyos diskurzust megval\u00f3s\u00edtva ezzel.”<\/p>\n\n\n\n